dsp_decreas_text dsp_increase_text

A vidékfejlesztési politika áttekintése

Bevezető

A vidékfejlesztés fontossága

Az EU lakosságának több mint fele városon kívül él és a 27 tagállam területének 90%-át a vidéki térségek teszik ki, így a vidékfejlesztés az uniós politika nagyon fontos részét alkotja. A mezőgazdasági gazdálkodás és az erdészet kulcsszerepet tölt be az unió vidéki térségeiben folyó természeti erőforrás gazdálkodásban, valamint a vidéki közösségek gazdasági diverzifikációjának színtereként.

A közös agrárpolitika (KAP) fő célkitűzései az évek során következetesen megmaradtak, eszköztára viszont az egymást követő reformok hatására megváltozott. A vidékfejlesztési politika elemei eredetileg a KAP részét alkották. Amikor azonban 2000-ben kétpilléressé alakították a KAP-ot, egy különálló és specifikus uniós vidékfejlesztési politika kezdte meg működését.

A KAP első pillére a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket foglalja magában, míg a második pillér a többéves vidékfejlesztési programokkal (VFP) foglalkozik. A KAP pillérei kiegészítik egymást.

A vidékfejlesztési politikát a létrehozása óta többször átdolgozták és fejlesztették annak érdekében, hogy jobban tükrözze a kulcsfontosságú uniós prioritásokat. A sikerbe történő befektetés hangsúlyozásával számos gazdálkodó új technikákat ismert meg, modernizálta eszközeit és lényeges szerkezetátalakításokat hajtott végre, aminek következtében versenyképesebbé vált.

Emellett környezetvédelmi szempontból nagyon fontos rendelkezések segítenek a biodiverzitás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a talaj- és vízminőség, valamint a tájvédelem területén jelentkező kihívások leküzdésében. A vidékfejlesztési politika hozzájárult a munkahelyteremtés különböző formáinak támogatásához, valamint a vidék alapvető szolgáltatásokkal történő ellátásához is. Mindezek elősegítik az életminőség javítását, amely a virágzó vidéki közösségek fenntartásának elismerten fontos tényezője.

A Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK számú rendelete (2005. szeptember 20.) szolgáltatja az alapot a 2007-2013 közötti időszak alapvető szabályozásához. E rendelet értelmében a 2007-2013-as időszakra szóló vidékfejlesztési politika három tematikus tengely és egy vízszintes tengely mentén épül fel: További információk az uniós keretről.

A KAP finanszírozása

A közös agrárpolitika finanszírozását meghatározó rendeletek a KAP egy-egy pillérének támogatása érdekében a következő két új alap létrehozását tették lehetővé 2007-ben:

  • az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) - 1. Pillér
  • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - 2. Pillér

Az új rendeletek mindkét pillér tekintetében előrelépést jelentenek mind a politika tartalmát, mind teljesítését illetően. A vidékfejlesztési politika teljesítésének egyszerűsítését célozza meg az, hogy egyetlen vidékfejlesztési alap, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), illetve egyetlen programkészítési, finanszírozási, beszámolási és szabályozási rendszer áll rendelkezésre.

Az új alap a többéves programkészítéshez igazított szabályok alapján működik, olyan szervezeti felépítést és eljárásokat alkalmazva, mint például az országosan akkreditált kifizető ügynökségek, illetve az éves számlaelszámolás, amelyekkel a tagállamoknak már sokéves tapasztalatuk van és bizonyítottan hatékonyak.

A vidékfejlesztési politika felülvizsgálata - A KAP „állapotfelmérése”

Az uniós vidékfejlesztés legutóbbi felülvizsgálatai a KAP ellenőrzési eljárásának eredményeként kerültek bevezetésre, amely az unió mezőgazdasági és vidéki politikájának „állapotfelméréseként” ismert. A felülvizsgálatok nyomán egy sor változtatást hajtottak végre a szakpolitikában, amelyek tekintetében 2008-ban jutottak megállapodásra az uniós vezetők. Az állapotfelmérés lehetőséget nyújtott az aktuális szakpolitika módosításához, hogy az hatékonyabban tudjon válaszolni az európai vidéken jelentkező különböző új kihívásokra és lehetőségekre, mint például az éghajlatváltozás vagy a megújuló energia iránti növekvő igények.

Az állapotfelmérés nyomán bevezetett változtatások elsősorban a KAP korszerűsítésére és egyszerűsítésére törekszenek, egyrészt megszüntetve a gazdálkodókat érintő bizonyos korlátozásokat, másrészt támogatást nyújtva abban, hogy jobban tudjanak reagálni a piac változásaira és könnyebben szembe tudjanak nézni az új kihívásokkal. A változások részeként csökkenteni kell a gazdálkodók közvetlen kifizetéseit, az átcsoportosított pénzeszközök pedig a vidékfejlesztési támogatás bővítését szolgálják. Ennek következtében módosításokat vezettek be valamennyi országos vidékfejlesztési stratégiában és VFP-ben. Tizenhét tagállam felhasználta ezt a lehetőséget arra, hogy további finanszírozást nyújtson a vidéki térségek szélessávú internet-hozzáférésének fejlesztéséhez. Az állapotfelmérési felülvizsgálatok mellett a 2008-as gazdasági válság hatására bevezették az európai gazdaságélénkítési csomagot.

Kattintson ide ha további tájékoztatást szeretne kapni a KAP állapotfelmérésre vonatkozóan.

A Bizottság „Uniós Vidékfejlesztési Politika: szembenézés a kihívásokkal” című tájékoztatójának megtekintéséhez kattintson ide [PDF ].

Tájékoztató „A KAP-állapotfelmérést és az európai gazdaságélénkítési terv áttekintése - A vidékfejlesztési programok módosítása” címmel [PDF ].

Kapcsolódó anyagok