A hatékonyabb megvalósítás útján
Tipológia és célterületek
Európa vidéki területei a fizikai, a szocio-gazdasági, a környezeti és az intézményi jellemzők tekintetében egymástól igen eltérőek. Ez a diverzitás Európa egyik legnagyobb erőforrása, azonban számos tagállam számára kihívást jelent a vidéki területek pontos meghatározása. A vidéki területek definiálása pedig kulcsfontosságú az uniós vidékfejlesztési politika kialakításához, és az egyéb vidéki területek − különösen a speciális igényekkel rendelkezők − fejlesztésére szánt uniós támogatásokkal való komplementaritás biztosításához.
Az 1. tematikus munkacsoportot (TWG1) 2009-ben hozták létre, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, illetve azzal a konkrét céllal, hogy javítsa a vidékfejlesztési programoknak (VFP) a vidéki térségek területi sajátosságaira és igényeire vonatkozó célkitűzéseinek hatékonyságát. A munkacsoport az Európai Bizottság (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) elnökletével 23 országos és 12 regionális vidékfejlesztési programot elemzett mélyrehatóan a 2007-2013 közötti programozási időszakban.
A TWG1 arra koncentrált, hogy a tagállamok és a régiók:
- hogyan definiálták és célozták meg a vidéki területeket vidékfejlesztési programjaikban a 2007-2013 közötti programozási időszakra;
- miként kezelték a különböző uniós és nemzeti támogatások körülhatárolásának és komplementaritásának kérdését;
- hogyan célozták meg a speciális igényekkel rendelkező területeket és értékelték ezeknek a területeknek a releváns igényeit, valamint miként alkalmazták a vidékfejlesztési programokon belül és kívül rendelkezésre álló intézkedéseket és erőforrásokat annak érdekében, hogy megfeleljenek ezeknek az igényeknek.
Megállapítások
Az OECD vidéki területekre vonatkozó definícióját*, amelynek használatát az Európai Bizottság ajánlotta fel a tagállamoknak, az országos és regionális vidékfejlesztési programoknak csak egy töredéke alkalmazta, és a munkacsoport megállapításai azt sugallják, hogy az valószínűleg kielégítetlenül hagyja számos tagállam igényeit.
Az OECD definíciója helyett a tagállamok vagy a régiók széles skálán mozgó terület-meghatározásokat használnak a VFP intézkedések célterületeinek megállapításához.
Fókuszterületüktől függően ezek a definíciók nagyjából csoportosíthatók ágazati (pl. mezőgazdasági gazdálkodás és erdőgazdálkodás) vagy területi (pl. a 3. tengely intézkedéseinek megfelelő területek) szempontból. A tagállamok tudatában vannak az uniós támogatások közötti világos határvonalak szükségességének, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb támogatások közötti komplementaritási lehetőségeknek, amelyek révén biztosítható az uniós vidéki területek fejlődési igényeinek kielégítése.
(*) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) definíciója szerint a túlnyomórészt vidéki területek azok a térségek, ahol a lakosság több mint 50%-a vidéki településeken lakik. A vidéki települések olyan települések, ahol a népsűrűség 150 lakos/km2 alatt van.
Alapkövek a vidéki területek felülvizsgált tipológiájához
Az EU vidéki területeinek sokfélesége miatt minden tagállam és régió számára fontos, hogy nemcsak a vidéki terület megfelelő definícióját alkalmazzák, hanem lehetőségük van a vidéki területek összefüggésben fontos tipológiájának alkalmazására is.
Ebben az összefüggésben a vidéki területek tipológiájának meghatározásához három „alapkövet” javasoltak:
- a fizikai hátrány mértéke;
- a környezeti érzékenység;
- a szocio-gazdasági hátrány.
Az építőkövek megfelelő súlyozásával egyéni tipológiák jöhetnek létre, amelyek megfelelnek az adott tagállam vagy régió adottságainak.
Mindegyik alapkő egyéni tényezőkből áll (ld. táblázat) és mindegyik tényező konkrét mutatók alapján mérhető.
| ALAPKÖVEK A VIDÉKI TERÜLETEK FELÜLVIZSGÁLT TIPOLÓGIÁJÁHOZ | ||
|---|---|---|
Alapkövek |
Tényezők |
|
| Vidék definíciója | 1 | Népsűrűség |
| 2 | Városi területek | |
| 3 | Földhasználat | |
| 1. alapkő: fizikai hátrány | 4 | Fizikai hátrány |
| 2. alapkő: környezeti érzékenység | 5 | Környezeti érzékenység |
| 3. alapkő: szocio-gazdasági hátrány | 6 | Demográfia |
| 7 | Szocio-gazdasági problémák | |
| 8 | Gazdasági felépítés | |
| 9 | Városi szolgáltatásokhoz/gazdaságokhoz való hozzáférés | |
Ezáltal olyan konkrét tipológiákat lehet kidolgozni, amelyek a megcélzott vidékfejlesztési politika céljai szempontjából relevánsak.
A tipológia szempontjából a vidékfejlesztési politika „új kihívásainak” kezelési lehetősége szintén fontos szempont. Ugyanakkor a témához kapcsolódó mutatók nehezen kategorizálhatók a szokásos módon.
Főbb jelentések
- TWG1: 1. lépés beszámoló [PDF
] - TWG1: 2. lépés beszámoló [PDF ]
- TWG1: Végleges beszámoló [PDF ], 1. melléklet [PDF ], 2. melléklet [PDF ], 3. melléklet [PDF ], 4. melléklet [PDF ]
Az eredmények közzététele
-
TWG1: tájékoztató füzet [PDF 
] - A végleges beszámoló összefoglalója azzal a céllal készült, hogy a végleges beszámoló megállapításait a szélesebb közösség számára hozzáférhetőbbé tegye. A TWG1 munkájának minden fő elemét bemutatja (pl. az OECD definíciójának alkalmazása, komplementaritás és körülhatárolás, a jövő vidéki tipológiájának lehetséges alapkövei): [PDF ]
- PowerPoint prezentáció a TWG1 megállapításairól a munka főbb elképzeléseinek bemutatásával: [PPT ]*, [PDF ]
(*) Tájékoztatjuk, hogy a PowerPoint fájl nem szerkeszthető. Ha használni szeretné, csupán meg kell nyitnia (dupla kattintással), majd kattintson a „Read only” (írásvédett) gombra.
- A TWG1 munkájának konkrét témáival vagy elemeivel kapcsolatos cikkek készültek a releváns kérdések kiemelésére:
- A vidék definíciójáról szóló cikk [PDF ]
- Az alapkövekről szóló cikk [PDF ]
- Az körülhatárolásról és a komplementaritásról szóló cikk [PDF ]
- A vidék definíciójáról szóló cikk [PDF
- Esettanulmányok – hat példa, amelyek a programkészítés szempontjaira koncentrálnak, hogy szemléltessék a vidékfejlesztési programok hatékonyabb felhasználásának módját:
- A Natura 2000 és a környezetvédelem szempontjából értékes mezőgazdasági területek esettanulmánya [PDF ]
- Konkrét fejlesztési területek esettanulmánya [PDF ]
- A 3. tengely intézkedéseinek igénybe vételére jogosult vidéki területek esettanulmánya [PDF ]
- A LAG (LEADER) területek esettanulmánya [PDF ]
- A kedvezőtlen adottságú hegyvidéki területek esettanulmánya [PDF ]
- A kedvezőtlen adottságú nem hegyvidéki területek esettanulmánya [PDF ]
- A Natura 2000 és a környezetvédelem szempontjából értékes mezőgazdasági területek esettanulmánya [PDF
- Példák a vidéki tipológiára: három konkrét tagállam példája (Olaszország - Szardínia, Dánia, Finnország) a de facto vidéki tipológiák kidolgozására.
- Példák a vidéki tipológiára: Dánia [PDF ]
- Példák a vidéki tipológiára: Finnország [PDF ]
- Példák a vidéki tipológiára: Szardínia [PDF ]
- Példák a vidéki tipológiára: Dánia [PDF
További információ a TWG1 munkájára vonatkozóan [PDF ]
