1. Miért van szükség az uniós vidékfejlesztési politikára?

Az EU felelősségéhez tartozik, hogy gondoskodjon a tagállamok területéről és lakosságáról. Ez a szerep magában foglalja az uniós támogatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását az EU valamennyi területe és állampolgára számára. Az Európai Unió vidéki térségei területének több mint 90%-át teszik ki, és az összlakosság kb. 55%-ának adnak otthont. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikáját azért dolgozták ki, hogy az támogatást nyújtson az uniós állampolgárok és földterületek e jelentős hányadának.

Az Európai Unió számos vidéki térsége jelentős kihívásokkal néz szembe. Egyes gazdaságoknak és erdészeti vállalkozásoknak még dolgozniuk kell azon, hogy versenyképesek legyenek. Vidéken az egy főre jutó átlagkereset általában alacsonyabb, mint a kis- és nagyvárosokban, miközben kevesebb a szakképzett ember és a szolgáltatási ágazat is kevésbé fejlett. Előfordul, hogy a megélhetési költségek is magasabbak, és a vidéki környezetről való gondoskodás gyakran igényel pénzügyi ráfordítást.

Másfelől az európai vidék nagyon sokat kínál. Többek között elengedhetetlen nyersanyagokat nyújt. Ha gondoskodunk a vidékről, akkor annak a szépség, az ott rejlő nyugalom és a rekreációs lehetőségek nyújtotta értéke magától értetődő. Nagyon fontos szerepet tölt be a vidék az éghajlat-változás hatásainak kezelése szempontjából is. Sokak számára vonzó az európai vidéki élet és munka, feltéve, ha hozzáférnek a megfelelő szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.

Az uniós vidékfejlesztési politika a vidéki területek kihívásainak történő megfelelésről, és az ott rejlő lehetőségek feltárásáról szól.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EU vidékfejlesztési politikájáról, akkor kattintson here.

2. Mi az uniós vidékfejlesztési politika?

A jelenlegi uniós vidékfejlesztési politika a 2007-2013 közötti időszakra szól. A politikát a tagállamok vidékfejlesztési tevékenységének támogatására dolgozták ki, amely országos, regionális és helyi szinten kerül megvalósításra. A vidékfejlesztési politikához uniós szinten a stratégiai iránymutatások adnak átfogó útmutatást. Ezeknek az iránymutatásoknak az a célja, hogy biztosítsák a rugalmasságot, a stratégiát, a tematikát és az integrációt az EU vidékfejlesztési politikája számára.

A rugalmasság a szubszidiaritás elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok az uniós vidékfejlesztési politikát felhasználhatják olyan tevékenységek támogatására, amelyek megfelelnek saját vidéki területeik konkrét fejlesztési igényeinek és kihívásainak. A stratégiai megközelítés gondoskodik arról, hogy a vidékfejlesztési tevékenységek illeszkedjenek a tagállamok és az EU által végzett egyéb fontos politikai munkákhoz.

A tematikus megközelítés az EU vidékfejlesztési politikáját számos kulcsfontosságú témára összpontosítja. Ezeket a témákat az uniós vidékfejlesztési politika „tengelyeinek” nevezik. Három fő tengely van, nevezetesen: a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása; a vidéki környezet és a vidék állapotának javítása; valamint az életminőség javítása a vidéki területeken, és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése. A negyedik tengely a „LEADER” vidékfejlesztési módszer végrehajtását támogatja, amely a partnerségi tevékenységet ösztönzi a helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását végző helyi akciócsoportok (HACS) által.

Az uniós vidékfejlesztési politika egyik legfontosabb elve az integráció, amely biztosítja, hogy a tematikus tengelyek ösztönözzék a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi tevékenységek közötti egyensúlyt.

A politika ezen elemeit a vidékfejlesztési programok (VFP) ültetik át a gyakorlatba. Mindegyik VFP rendelkezik egy, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott költségvetési kerettel, amelynek segítségével hozzájárul a politika témáihoz kapcsolódó tevékenységek finanszírozásához.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EU vidékfejlesztési politikájáról, akkor kattintson ide.

3. Mi az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)?

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) egy uniós finanszírozási forrás, amelyet a tagállamok vesznek igénybe uniós vidékfejlesztési politikájuk céljainak elérése érdekében. Ilyen célok például a gazdasági, erdészeti és agrárélelmiszeri vállalkozások versenyképességének javítása; a természetes környezet védelmének elősegítése; a vidéki gazdaság támogatása; valamint a vidéki területek életminőségének javítása.

Az EMVA 96,4 milliárd eurós költségvetési alappal rendelkezik, amelyet a tagállamok 94 vidékfejlesztési programja (VFP) között osztanak szét. Az EMVA tevékenységét uniós szinten az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága felügyeli.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot 2005-ben hozták létre a Tanács 1290/2005/EK rendelete alapján. Az EMVA az uniós közös agrárpolitika 2. pillérében foglaltak megvalósításának fő finanszírozási eszköze.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EU vidékfejlesztési politikájáról, akkor kattintson ide.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EU közös agrárpolitikájának pilléreire vonatkozóan, akkor kattintson ide.

4. Mi a vidékfejlesztési program (VFP)?

A vidékfejlesztési program (VFP) egy politikai eszköz és finanszírozási mechanizmus, amelyet a tagállamok használnak az uniós vidékfejlesztési politika adott területen történő végrehajtásához. A VFP területe egy egész országra vagy egy konkrét régióra terjedhet ki. Az EU térségében több mint 90 VFP működik, és mindegyiket annak érdekében dolgozták ki, hogy az adott térség igényeire szabott vidékfejlesztési támogatást nyújtson.

Mindegyik VFP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) kapott költségvetési kerettel rendelkezik. A VFP költségvetési keretét az uniós vidékfejlesztési politika különböző témáival és tengelyeivel kapcsolatos tagállami tevékenységek társfinanszírozására használják. Ezek a témák és tengelyek a következőket foglalják magukban: a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása; a vidéki környezet és a vidék állapotának javítása; a vidéki területek életminőségének fokozása és a vidéki gazdaság diverzifikációja; valamint a „LEADER” vidékfejlesztési módszerek.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az egyes vidékfejlesztési programokra vonatkozóan, akkor kattintson ide.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a támogatásban részesülő projekttípusokról, akkor kattintson ide.

5. Mi az uniós vidékfejlesztési tengely?

A tengely a vidékfejlesztési programokban szereplő intézkedéscsoportok elnevezése. Négy tengely létezik. Valamennyi tengelynek konkrét céljai vannak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az uniós vidékfejlesztési politika célkitűzéseihez és témáihoz. Három tematikus tengely van, nevezetesen:

1. tengely - a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása;
2. tengely - a földgazdálkodás támogatása, és a környezet állapotának javítása;
3. tengely - az életminőség javítása a vidéki területeken, és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése. A negyedik „módszertani” tengely csupán a LEADER vidékfejlesztési módszereinek támogatására összpontosít (LEADER tengely).

6. Mi az uniós vidékfejlesztési intézkedés?

Az intézkedések alműveletekből állnak, amelyek a vidékfejlesztési programok (VFP) tengelyét alkotják.

Az alábbiakban egy lista található a vidékfejlesztési programok intézkedéseiről (a hozzájuk tartozó számkóddal). Egyik VFP sem tartalmazza az összes intézkedést. Az intézkedések listája választási lehetőségként szolgál. A vidékfejlesztési programok azokat az intézkedéseket tartalmazzák, amelyek az adott célterület vidékfejlesztési igényei szempontjából a leglényegesebbek. Mindegyik VFP mindegyik tengelyről tartalmaz intézkedéseket. A vidékfejlesztési programok általában 20-30-at tartalmaznak a rendelkezésre álló intézkedésekből.

1. Tengely - A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás javítása

111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

112 Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

113 Korai nyugdíjba vonulás

114 Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

115 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása

Fizikai erőforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése, valamint az innováció elősegítése

121 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

122 Erdők gazdasági értékének növelése

123 Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

124 Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági-, az élelmiszer-, valamint az erdészeti ágazatban

125 Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és átalakításával összefüggő infrastruktúra

126 Mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása

Mezőgazdasági termelés és termékek minősége

131 A közösségi jogszabályok előírásainak való megfelelés

132 Mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszerminőség-ellenőrző rendszerekben

133 Tájékoztatási és promóciós tevékenységek

Átmeneti intézkedések (csak a 2004 után csatlakozott tagországok számára áll rendelkezésre)

141 Félig önellátó gazdálkodás

142 Termelői csoportok

143 Mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és gazdaságfejlesztési szolgálat

2. Tengely - A környezet és a vidék állapotának javítása

Mezőgazdasági földterületek fenntartható használata

211 Hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések

212 Hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések

213 Natura 2000 kifizetések, és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések

214 Agrár-környezetvédelmi kifizetések

215 Állatjóléti kifizetések

216 Nem jövedelemtermelő beruházások

Erdészeti földterületek fenntartható használata

221 Mezőgazdasági földterület első erdősítése

222 Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen

223 Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

224 Natura 2000 kifizetések

225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések

226 Erdészeti potenciál helyreállítása, és megelőző intézkedések bevezetése

227 Nem jövedelemtermelő beruházások

3. Tengely - Az életminőség javítása a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése

Vidéki gazdaság diverzifikálása

311 Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

312 Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

313 Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Vidéki területek életminőségének javítása

321 A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

322 Falvak megújítása és fejlesztése

323 Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

331 Képzés és tájékoztatás

341 Készségek elsajátítására és az ösztönzésre irányuló intézkedés a helyi fejlesztési stratégia előkészítése és végrehajtása céljából

4. Tengely – „LEADER” vidékfejlesztési módszer a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása céljából

411 Versenyképesség

412 Környezet- és földgazdálkodás

413 Életminőség és diverzifikáció

421 Együttműködési projektek végrehajtása

431 Helyi akciócsoportok (HACS) működési költségei, készségek elsajátítása és ösztönzés

7. Milyen típusú projektek finanszírozásában tud segíteni a vidékfejlesztési program?

A vidékfejlesztési program (VFP) finanszírozása különböző típusú vidékfejlesztési projektek és tevékenységek széles skálájához áll rendelkezésre. A VFP négy fő témakörhöz nyújt pénzügyi támogatást, amelyeket a VFP tengelyeinek neveznek. A tengelyek nevei utalnak az általuk támogatott vidékfejlesztési tevékenységek típusára. Ezek a következők:

1. Tengely - A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása;

2. Tengely - A földgazdálkodás támogatása, és a környezet állapotának javítása;

3. Tengely - Az életminőség javítása, és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése;

4. Tengely - A „LEADER” vidékfejlesztési módszerek.

Mindegyik VFP tengely számos VFP intézkedést tartalmaz. Ezek az intézkedések a vidékfejlesztési tevékenységek konkrét típusaihoz VFP költségvetési kerettel rendelkeznek. Csaknem 40 különböző vidékfejlesztési intézkedés létezik, és a vidékfejlesztési programokat úgy alakították ki, hogy az azokban található intézkedések megfeleljenek az adott VFP-térség speciális vidékfejlesztési igényeinek.

Az alábbiakban egy lista található a vidékfejlesztési programok intézkedéseiről (a hozzájuk tartozó számkóddal). Egyik VFP sem tartalmazza az összes intézkedést. Az intézkedések listája választási lehetőségként szolgál. A vidékfejlesztési programok az adott célterület vidékfejlesztési igényei szempontjából leglényegesebb intézkedéseket tartalmazzák. Mindegyik VFP tartalmaz intézkedéseket mindegyik tengelyről. A vidékfejlesztési programok általában 20-30 rendelkezésre álló intézkedést tartalmaznak.

1. Tengely - A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás javítása

111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

112 Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

113 Korai nyugdíjba vonulás

114 Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

115 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása

Fizikai erőforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése, valamint az innováció elősegítése

121 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

122 Erdők gazdasági értékének növelése

123 Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

124 Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági-, az élelmiszer-, valamint az erdészeti ágazatban

125 Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és átalakításával összefüggő infrastruktúra

126 Mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása

Mezőgazdasági termelés és termékek minősége

131 A közösségi jogszabályok előírásainak való megfelelés

132 Mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben

133 Tájékoztatási és promóciós tevékenységek

Átmeneti intézkedések (csak a 2004 után csatlakozott tagországok számára áll rendelkezésre)

141 Félig önellátó gazdálkodás

142 Termelői csoportok

143 Mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és gazdaságfejlesztési szolgálat

2. Tengely - A környezet és a vidék állapotának javítása

Mezőgazdasági földterületek fenntartható használata

211 Hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések

212 Hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések

213 Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések

214 Agrár-környezetvédelmi kifizetések

215 Állatjóléti kifizetések

216 Nem jövedelemtermelő beruházások

Erdészeti földterületek fenntartható használata

221 Mezőgazdasági földterület első erdősítése

222 Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken

223 Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

224 Natura 2000 kifizetések

225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések

226 Erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

227 Nem jövedelemtermelő beruházások

3. Tengely - Az életminőség javítása a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése

Vidéki gazdaság diverzifikálása

311 Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

312 Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

313 Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Vidéki területek életminőségének javítása

321 A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

322 Falvak megújítása és fejlesztése

323 Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

331 Képzés és tájékoztatás

341 Készségek elsajátítására és az ösztönzésre irányuló intézkedés a helyi fejlesztési stratégia előkészítése és végrehajtása céljából

4. Tengely – „LEADER” vidékfejlesztési módszer a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása céljából

411 Versenyképesség

412 Környezet- és földgazdálkodás

413 Életminőség és diverzifikáció

421 Együttműködési projektek végrehajtása

431 Helyi akciócsoportok (HACS) működési költségei, készségek elsajátítása és ösztönzés

8. Mi a vidékfejlesztési programot irányító hatóság?

Az irányító hatóság felelős a vidékfejlesztési programok (VFP) végrehajtásáért. Az irányító hatóság egy közigazgatási szerv. Általában egy országos vagy regionális kormányzati szerv, amely a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjaiért felelős.

Az irányító hatóságok felelőssége az alábbiakra terjed ki:

• a vidékfejlesztési program tartalmának összeállítása. Ez a folyamat többek között magában foglalja a VFP területén működő állami, magán és önkéntes szektor gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szerveivel folytatott egyeztetést és partnerséget;
• az érdekelt partnerekből álló monitoringbizottság elnöklete, amely a VFP végrehajtását vizsgálja felül a futamidő során;
• annak ellenőrzése, hogy a VFP finanszírozási folyamata megfelel-e az uniós szabályoknak és rendeleteknek;
• a VFP teljesítményének felülvizsgálata és folyamatos értékelése a VFP tevékenységének megfelelő irányítása érdekében;
• kommunikációs tevékenységek folytatása a VFP céljával, a pénzügyi támogatás igénylési folyamatával és a célkitűzések előmenetelével kapcsolatos figyelemfelkeltő tájékoztatás céljából;
• kapcsolattartás az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságával.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a vidékfejlesztési programok irányító hatóságaira vonatkozóan, akkor kattintson ide.

9. Mi a nemzeti vidéki hálózat?

A nemzeti vidéki hálózat (NVH) a tagállamok kormánya által felállított szervezet, amely az uniós vidékfejlesztési politika végrehajtását és értékelését támogatja. A nemzeti vidéki hálózatok tagállami szinten fontos kapcsot alkotnak a vidékfejlesztési program (VFP) tevékenységeinek végrehajtásban részt vevő szervezetek és nemzeti hatóságok között, ideértve a „LEADER” vidékfejlesztési módszerben szerepet vállaló helyi akciócsoportokat.

Az NVH felépítése és működési módja a különböző országokban eltérő lehet. Vannak olyan nemzeti vidéki hálózatok, amelyek az irányító hatóság részét képezik, míg más hálózatok független szervezetként tevékenykednek. A NVH-tagság lefedi a különböző vidékfejlesztési érdekeltségek nagy részét.

Az NVH a vidékfejlesztési tevékenységet érintő hálózatépítés és információcsere ösztönzésére összpontosít regionális, országos és uniós szinten. Ez a munka események szervezését és kommunikációs anyagok készítését foglalja magában. Az NVH fontos szerepet játszik a bevált gyakorlatok megosztásában is. A nemzeti vidéki hálózatok a tagállamok költségvetéséből, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól kapnak anyagi támogatást.

A nemzeti vidéki hálózatok az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) részét képezik, és a tapasztalat-, illetve információcsere érdekében rendszeresen uniós szinten megrendezett találkozókon és eseményeken vesznek részt. Az NVH-k egyre nagyobb szerepet vállalnak a földrajzi és tematikus klaszterekben is a tevékenységek kidolgozása, a fokozottabb együttműködés, a technikai jellegű tapasztalatcsere, valamint a hálózatok közötti párbeszéd ösztönzése terén.

A legtöbb tagállamban egy NVH fedi le az egész országot. Az Egyesült Királyságban az NVH négy regionális hálózatból (Skócia, Wales, Észak-Írország és Anglia) épül fel. Belgiumban egy flamand és egy vallon vidéki hálózat működik párhuzamosan.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a vidéki hálózatokra vonatkozóan, akkor kattintson ide.

10. Mi az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH)?

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot (EVH) az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága hozta létre 2008-ban annak érdekében, hogy hatékonyan támogassa a tagállamok Vidékfejlesztési programjában (VFP) meghatározott tevékenységek megvalósítását. Az EVH a vidéki Európával történő kapcsolatteremtésre összpontosít, és fórumot szolgáltat, ahol ötleteket és tapasztalatokat lehet megosztani arra vonatkozóan, hogy miként működnek a vidékfejlesztési politikák a gyakorlatban, és hogyan lehet azokat fejleszteni a tagállamokban. A főbb érdekeltek közé tartoznak a nemzeti vidéki hálózatok (NVH), a tagállamok hatóságai, a helyi akciócsoportok (HACS) és az egyéb uniós szinten tevékenykedő vidékfejlesztési szervezetek.

Az EVH kulcsfontosságú tevékenysége, hogy:

• elősegíti az Európai Unióban megvalósuló, sikeres vidékfejlesztési projektek példáinak azonosítását és összegyűjtését;
• támogatja a nemzeti vidéki hálózatokat;
• ösztönzi a transznacionális együttműködést a helyi akciócsoportok között;
• elemzést készít a releváns témákról, ideértve a mezőgazdaság szélesebb értelemben vett előnyeit (közjavak), valamint az erdészetet, a szociális gazdálkodást és a vidéki vállalkozást.

Az EVH különböző formákban tájékoztatja az érdekelteket, így többek között a kiadványain keresztül, és az Európa-szerte megrendezett eseményeken és vásárokon történő részvétel során. Az EVH honlapja számos több célt szolgáló, többnyelvű információhoz és vidékfejlesztési eszközhöz ad hozzáférést.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EVH résztvevőire vonatkozóan, akkor kattintson ide.

11. Mi az EVH Tájékoztatási Központ szerepe?

Az EVH Tájékoztatási Központja támogatja az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságát az EVH működtetésében, és az EVH tevékenységeinek központjaként funkcionál.

A brüsszeli székhelyű állandó csapatot szakértők szélesebb csoportja egészíti ki, akik a vidékfejlesztési és a földrajzi témák széles skálájához bocsátják rendelkezésre szakértelmüket. Az EVH Tájékoztatási Központja elsősorban a hálózatépítés és az együttműködés, a tematikus elemzés, az események, valamint a kommunikáció terén nyújt támogatást.

A Tájékoztatási Központ örömmel fogadja az uniós vidékfejlesztési politika iránt érdeklődőket, és a nagyközönséget is.

A Tájékoztatási Központ elérhetőségének és térképének megjelenítéséhez kattintson ide.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az EVH Tájékoztatási Központjára vonatkozóan, akkor kattintson ide.

12. Mi az Európai Értékelési Hálózat (EÉH)?

Az Európai Vidékfejlesztési Értékelési Hálózat (röviden: „szakértői értékelő hálózat”) célja, hogy növelje az értékelésnek az uniós vidékfejlesztési politika kidolgozásának és végrehajtásának fejlesztésében betöltött szerepét. A szervezet a szélesebb körű Európai Vidékfejlesztési Hálózat szerves részét képezi.

A szakértői értékelő hálózat segít a 2013-ig terjedő vidékfejlesztési program tevékenységének értékelésében kialakítani a bevált gyakorlatokat, és végrehajtani a szükséges kapacitásfejlesztést. A hálózat az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának hatásköre alatt működik.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a szakértői értékelő hálózatra és annak ügyfélszolgálatára vonatkozóan, akkor kattintson ide.

13. Mi a LEADER vidékfejlesztési módszer?

A „LEADER” kifejezés egy, a vidéki területekre vonatkozó speciális helyi fejlesztési megközelítést takar. A LEADER név a francia „Liaison Entre Actions pour le Development de L'Economie Rurale” (amelynek jelentése: kapcsolatok a vidéki gazdaság fejlesztési intézkedései között) rövidítéséből ered.

A LEADER-megközelítés egy néhány központi elemre − partnerségre, alulról felfelé történő területi fejlesztésre, innovációra és együttműködésre − épülő vidékfejlesztési módszer.

A LEADER módszereket a helyi területi partnerségek hajtják végre, amelyek az állami, a magán és a civil szektor szervezeteit fogják össze. A LEADER partnerség helyi akciócsoport (HACS) néven ismert. Minden helyi akciócsoport helyi fejlesztési stratégiával rendelkezik, amely a HACS térségének helyi közössége által javasolt vidékfejlesztési tevékenységeket és célkitűzéseket tartalmazza. Ez a megközelítés gondoskodik arról, hogy a LEADER tevékenységei alulról felfelé építkezzenek. A helyi akciócsoportok az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kapják a költségvetési keretet a HACS-térség projektjeinek finanszírozásához. Az EMVA által támogatott HACS-projekteknek illeszkedniük kell a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiájában megfogalmazott célokhoz.

A LEADER módszerének másik fontos része az innováció. Az innováció ösztönzésével a helyi akciócsoportok arra bátorítják a helyi szervezeteket és vállalkozásokat, hogy új módszereket próbáljanak ki területük fejlesztésre. A LEADER különösen hatékony az európai vidéken folyó, különböző fajta társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi újítások ösztönzésében. A LEADER különféle módokon valósítja meg az innovációt:

• új munkamódszerek: ezek magukban foglalhatják az olyan vidékfejlesztési megközelítéseket, amelyek új ötleteket alkalmaznak, új technikákat használnak, alternatív piacokra összpontosítanak, új hálózatépítési módszerek segítségével összefogják a különböző ágazatokat és érdekelteket, új elsőbbséget élvező csoportokat támogatnak, vagy új megoldásokat találnak a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokra;
• új termékek és szolgáltatások kidolgozása: ezek gyakran az innovatív munkamódszerek tesztelésének eredményeként jönnek létre, és az új vagy újszerű technikák, partnerségek, technológiák, folyamatok, kutatás és gondolkodás alkalmazása révén állíthatók elő;
• bevált megközelítések alkalmazása új körülményekre: a helyileg jelentős innovatív vidékfejlesztések létrehozásának hatékony módszereként ismerik el. Az ilyen fajta innovatív tevékenységeket gyakran elősegíti a régiók vagy tagállamok közötti tudásátadás.

A LEADER-módszernek mindig is fontos jellemzője volt az európai szintű jelenlét. A helyi akciócsoportok EMVA-támogatásból kapott költségvetési kereteinek meghatározott részét a transznacionális együttműködésre (TNE) fordítják. A TNE támogatja a vidéki lakosokat abban, hogy más országokban élő sorstársaiktól szerezzenek új ötleteket a vidékfejlesztési projektekhez. A helyi akciócsoportok ilyen jellegű együttműködése számos kölcsönös előnyt teremtett az európai vidék különböző területei számára. A helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiája nagy hangsúlyt fektet az együttműködésre és a hálózatépítésre.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a LEADER-módszerre vonatkozóan, akkor kattintson ide.

14. Mi a helyi akciócsoport (HACS)?

A helyi akciócsoport (HACS) egy partnerség, amely összefogja a vidéki területek állami, magán és civil szektorainak szervezeteit a LEADER vidékfejlesztési módszer végrehajtása érdekében. A HACS-területek mérete nagyon változó lehet, az 5000-től egészen az 150 000-es lélekszámig terjedő lakosságot magában foglalhat.

A helyi akciócsoportok a helyi közösségek tagjaiból és a HACS-tagokból állnak, akik között megtalálhatók többek között a helyi hatóságok, vállalkozói csoportok, szociális szervezetek és környezetvédelmi szervek képviselői. Ezek a több ágazatot átfogó helyi akciócsoportok hatalmas központosított szakmai tudásbázissal rendelkeznek, és biztosítják az érdekeltségek méltányos képviseletét.

A helyi akciócsoportok az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) kapják a költségvetési keretet a területükön folyó LEADER projektek társfinanszírozásához. Mielőtt a helyi akciócsoportok szétosztanák az EMVA-támogatást a LEADER projektek között, ki kell dolgozniuk egy helyi fejlesztési stratégiát (HFS). A HFS részletesen elemzi a HACS-térséget, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek a helyiek szerint a legfontosabbak az adott terület fejlesztése szempontjából. A HFS ismerteti azt is, hogy a vidéki lakosság szerint melyek azok a legnagyobb kihívást jelentő kérdések, amelyekre a LEADER-támogatást fordítani kell. A HFS elkészítéséhez nagyon sok eszmecserét kell folytatni a helyi közösséggel, és ez a folyamat elősegíti azt, hogy a HACS LEADER tevékenységét alulról felfelé építse fel.

A helyi akciócsoportokat a tagállamok központi koordináló szervei támogatják. Ezek a nemzeti vidéki hálózatok elősegítik a helyi akciócsoportok kapacitásfejlesztését, és ösztönzik a tapasztalatcserét a különböző vidéki területek között.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne az Ön lakóhelyén működő helyi akciócsoportokra vonatkozóan, akkor kattintson ide.

15. Mi a transznacionális együttműködés?

A transznacionális együttműködés (TNE) legalább egy, másik országban található területtel folytatott közös vidékfejlesztési projektet jelent. A TNE többek között lehet annak a módja, hogy egy adott tevékenység életképességéhez megfelelő számú embert vonjanak be, vagy kiegészítő tevékenységeket ösztönözzenek, például helyi termékeket (pl. élelmiszereket) vagy szolgáltatásokat (pl. idegenforgalmi kezdeményezést) felmutató különböző régiókból származó vidéki vállalkozási szervezetek által folytatott közös marketinget. A kölcsönös tanulás a TNE-projektek hasznos eredménye.

A TNE projektmunkához speciális finanszírozás áll rendelkezésre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA). Az EMVA által finanszírozott transznacionális együttműködés egyik fő feltétele, hogy a TNE-projektben résztvevő partnerek legalább egyike LEADER helyi akciócsoport (HACS) legyen.

Ha bővebb tájékoztatást szeretne a transznacionális együttműködésre vonatkozóan, akkor kattintson ide.

16. Hogyan igényelhetek uniós vidékfejlesztési támogatást?

Az uniós vidékfejlesztési támogatást a tagállamok vidékfejlesztési programjain (VFP) keresztül lehet igényelni. Az igénylés módja országonként és a vidékfejlesztési projektek típusától függően különböző lehet. A VFP irányító hatósága vagy az illetékes nemzeti vidéki hálózat (NVH) tájékoztatást tud adni arról, hogy az Ön országában hogyan lehet uniós vidékfejlesztési támogatást igényelni

.

A VFP irányító hatóságok és a nemzeti vidéki hálózatok elérhetőségéhez kattintson ide.